Mit tud a hull�mos papag�j?

Ez a kis papag�j minden bizonnyal vil�gszerte a legn�pszer�bb d�szmad�rfaj: ma m�r a legt�bb p�ld�ny az �llatkeresked�sekb�l sz�rmazik, fogs�gban teny�sztett egyed. Igen sokf�le sz�nv�ltozata ismert. A vad hull�mos papag�j Ausztr�lia bels� ter�letein �shonos- ott n�hol hatalmas t�megben, t�bb ezres csapatokban fordul el�! Kiv�l� rep�l�, s �gyesen kapaszkodik, ill. cs�ng az �gakon. Ha kell� gondot ford�tanak kalitk�ban tart�s�nak k�r�lm�nyeire (ig�nyli a tisztas�got, a rendszeres gondoz�st, s �rz�keny a huzatra), igencsak megh�l�lja: nagyon k�nnyen szelid�thet�, kezess�, gazd�j�hoz ragaszkod�v� v�lik, s�t- kiv�l� hangut�nz� l�v�n- „besz�lni”, azaz emberi szavak kiejt�s�re is megtan�that�! Ehhez azonban el kell k�l�n�teni a mad�rk�t, egy�bk�nt egy�tt csivitel a t�bbiekkel!

Ki z�rta kalitk�ba a madarakat?

Ar�nyos test�k, pomp�s sz�neik, ragyog� tollazatuk, trill�z� �nek�k, kedves viselked�s�k egyar�nt arra ind�totta az embert, hogy befogja �s saj�t k�rnyezet�ban tartsa, azaz a term�szetb�l sz�k kalitk�ba „k�lt�ztesse” az �nekesmadarak k�l�nf�le fajainak k�pvisel�it. A ma fogs�gban tartott d�szmadarak m�r nem az erd�n-mez�n rakott f�szekben, hanem a teny�szt�k keltet�l�d�iban b�jtak ki a toj�sb�l- de az�rt gondjukat kell viselni, hogy j�l �rezz�k magukat az idegen k�rnyezetben!

Hogyan „h�d�totta meg” a kan�ri Eur�p�t?

A n�pszer� kan�rit imm�r t�bb sz�z �ve tartj�k az eur�pai lak�sokban: annak idej�n a spanyolok kereskedtek ezekkel a sz�p hang�, s�rga toll� �nekesekkel. T�bb mint 400 �vvel ezel�tt– miel�tt az Elba torkolata k�zel�ben els�llyedt volna- egy spanyol keresked�haj� tenger�szei szabadon engedt�k a rakom�nyban l�v� ketrecekbe z�rt sz�nes madarak t�meg�t: a kan�ri ekkor „h�d�totta meg” az �vil�g egyes ter�leteit. A mad�r mifel�nk fogs�gban �l �s szaporodik- �shaz�ja� az �szak-Afrika partjai el�tt fekv� Kan�ri-szigetek. A vad madarak tollazata nagyr�szt z�ldessz�rke; h�zias�tott v�ltozataik ragyog� sz�nben- s�rg�ban, feh�rben, s�t v�r�sen vagy gy�kmint�s tollazatban stb.- pom�znak. Gyakran csak a legszebb �nekl� egyedeket vonj�k be a tany�szt�sbe: a n�metorsz�gi Harz- hegys�g vid�k�n m�k�d� mad�rteny�szt�k h�resekk� v�ltak madaraikr�l. Csak a h�m mad�r �nekel!

�