| Jegesmedve
Tpllk s vadszat
A jegesmedve f tpllka a fka, jllehet ltalban csak a fkazsrt, a brt s a belssgeket eszi meg a hst nem. Egy lknl ll lesben vagy lopakodva kzelti meg ldozatt, amikor a fkacsapat a jgen napozik. Mancsval vgzetes csapst mr a fka vkony koponyjra. Nyr vgn, sz elejn a jegesmedvk blna- s rozmrtetemek utn kutatnak a partvidken. Olykor tz.hsz jegesmedvbl ll csoportot lehet megfigyelni, amint a tetemekbl lakmroznak. Ebben az vszakban nagyon kiterjeds szrazfld ll rendelkezsre a vadszatra, gy a jegesmedvk tpllkozsa is vltozatosabb, hiszen szrazfldi emlsket is esznek.
letmd
Az szaki-sark krnykn mindentt lnek jegesmedvk, de a legtbb idt mgis a sarkvidk zajl jgtmeg tli peremn tltik. gy tnik, hogy kedvelt letterk ott van ahol a zajl jg, a nylt vz s a partsv tallkozik. A tbbi magnyosan l llathoz hasonlan a jegesmedve gyakorlatilag egsz vben aktv, s az egsz napot tpllkkeresssl tlti. A jegesmedvk kitn szk: a kutykhoz hasnlan a fejjel elre ugranak a vzbe vagy httal cssznak bele a vzbe. szs kzben elhetik akr a tz kilmteres sebessget is – a „kutyaszshoz” csak mells lbukat hasznljk, hts lbukat maguk utn hzzk. Nyitott szemmel s zrt orrlyukakkal merlnek a vz al, s akr kt percig is kibrjk levegvtel nlkl.
Szaporods
A jegesmedvk tavassszal przanak, legaktv idszakuk az prilis Ebben az idben a hmek nagy tvolsgot tesznek meg a nstny utn kutatva. A nstnyek, miutnelvltak az utols alomtl, ltalban hromvenknt ellenek jra. Oktber-novemberben a medvk a hba vagy a tundra talajba vjjk barlangjukat, amelynek nylsa ltalban dli kekvs lejtn helyezkedik el, ahol az szaki szl nagy mennyisg havat tornyoz fel. Br tbnyire minden medve s magnak barlangot, inkbb csak a vemhesnstnyek tltenek el benne hosszabb idt. A klykk november – december krl jnnek a vilgra. Szletskkkor testtmegk 450-900 gramm, meztelenek, sketek s vakok.
Testmretek
Marmagassg: 1,5 m
Magassg felegyenesedett testhelyzetben: 2,4-3,3 m
Hossz: 2,5 m-ig
Testtmeg: hm 400-600 kg nstny 300-400 kg | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
